IOSIF ȚON és az Őrállók (6)

Volt diákjaimnak és fiatal teológusoknak, akik meg vannak döbbenve, fel vannak háborodva, vagy akár „elárulva” érzik magukat teológiai változásaim miatt

Dr. Iosif Țon lelkipásztor

Iosif_TonEgyrészt megértelek titeket, mivel az a benyomás keletkezett, hogy az utóbbi időben gyökeres és nehezen érthető változások történtek teológiámban. Másrészt csodálkozom, hogy nem vettétek észre, hogy ezek a változások fokozatosan következtek be a ti szemeitek előtt, a ti szószékeiteken, azokban a tanfolyamokban és könyvekben, melyeket tanítottam és írtam az utóbbi 14 évben!

Tudtommal, csupán két ember vette észre a változásokat. Az egyik Timotei Pop Portlandból, aki heves támadást indított ellenem a „Misticism sau creștinism autentic” (Miszticizmus vagy hiteles keresztyénség) című könyvében. A másik Ghermanov, egy volt diákom Nagyváradon, jelenleg teológia tanár a Teológiai Főiskolán, Chișinăuban. 2006-ban, mikor a János evangéliumáról tanítottam egy tanfolyamot a Főiskolájában, ő fordított oroszra. Négy órai tanítás után, szünetben azt mondta nekem: „Țon testvér, paradigmatikus változás történt teológiájában!” Nagy szemekkel ránéztem, megdicsértem éleslátásáért, és azt mondtam: „Gratulálok mély felfogóképességedért. Az első teológus vagy, akinek szembetűnt ez a változás.”

Itt az idő, hogy jelezzem ezeket a változásokat, mikor és hogyan történtek ezek. Először is három fázisban történtek a változások: (1) a lelki-élet tanfolyamok (1996-2006) fázisa, (2) az Úr Jézus tanításaira való összpontosítás és ezekre való új keresztyén teológia felépítésének fázisa, (3) Dóra lányunk csodálatos gyógyulásának (2010, szeptember 14) fázisa, ami Nelu Demeter három órás telefonos lelkigondozása által történt.

Sorra veszem őket:

1. A lelki-élet tanfolyamok fázisa.

A lelki-élet tanfolyamok úttörő munkának számítanak. Az evangéliumi keresztyéneket csak szórványosan foglalkoztatta, hogy a keresztyének életútját a megtérés után kijelölje, irányt szabjon (lásd bővebben Keneth Boa „In His Image”, 2000, című könyvét). Richard Foster „Spiritual Disciplins” (1979) című könyvével felkeltette az érdeklődést ennek a mellőzött témának a rendszerezett megközelítésével. Tim Whitney, Dallas Willard, és mások követtték. Én velük párhuzamosan dolgoztam és egyszemélyes utat választottam. Akkor jött a felvilágosodásom, amikor rendszeresen tanulmányozva János evangéliumát megláttam, hogyan mutatja be az Úr Jézus Istent, mint Három-Egy Személyt, és az Ő evangelizálási módján, ahogyan személyes kapcsolatra hív ezzel a három személlyel, akik felkínálják, hogy bennünk lakjanak és megtanítsanak a velük való közösségre az által, hogy engedelmeskedünk az Úr Jézus tanításának. Észrevettem akkor, hogy az Úr Jézus halála – céljaival együtt: a Sátán felettünk való jogának megsemmisítése, Isten igazságának kielégítése, és az Ő vérének felajánlása bűneink bocsánatáért és azokból való tisztulásunk – nem az központi cél, amire hív az Úr Jézus, hanem csupán a Jézus iskolájába való belépés, ahol a cél, hogy Istennek olyan fiakat formáljon, akik hasonlítanak Apjukra!

Ez a felfedezés annyira alapvetőnek és gyökeresnek tűnt, hogy Kolozsvár-Mănăștur-i baptista gyülekezetben egyik lelki-élet tanfolyamon elnézést kértem azért, ahogy eddig evangelizáltam, és akkor kijelentettem, hogy mostantól fogva az Úr Jézus modellje szerint fogok evangelizálni.

Testvérem, most sem értitek, hogy ez egy radikális eltérés a Luther Mártontól napjainkig történő evangelizálási módszertől? Miért nem vettétek észre? Miért nem pattantatok fel akkor, hogy eretneknek nyilvánítsatok? Vagy, hogyha biblikus, miért nem siettetek fogadni?

Ugyanakkor határoztam meg az Istennel való kapcsolatot, mint az Univerzum legszebb Személyével való találkozás, ahol Ő beszél velem és én beszélek Vele, ahol kifejezzük szeretetünket egymás iránt, Ő olyan szavakkal, mint az Ézsaiás 62:5 és Sofóniás 3:17 (stb.) én pedig olyan szavakkal, mint az Énekek Éneke. Elsősorban, a tény, hogy Isten szól hozzám, része a nem-cesszacionista hitnek, hogy Isten ma is szól, alapvetően pedig a prófécia jelenségének. Másodsorban, az Isten iránti szeretet kifejezése olyan szavakkal, mint az Énekek Éneke, némelyeknek botrány. Harmadszor pedig nem láttatok-e itt is egy eltérést a „baptista hagyománytól”, mi szerint mi csak az Írott igével vagyunk közösségben, nem pedig egy Személlyel?

Miért nem utaltatok ezekre is?

Itt kell egy késői észrevételt tennem. Megtudtam most, hogy a romániai baptista felekezeten belül nagyon sok olyan lelkipásztor van, aki nem cesszacionista, hanem elismeri a Szentlélek minden ajándékát. Ezen kívül léteznek olyan lelkipásztorok, akik nyelveken is beszélnek. És vannak olyan lelkipásztorok, akik vágyakoznak a Szentlélek minden ajándékára alapozott lelki ébredésre is. Elnézést kérek most tőlük, mert mindnyákokat – nem ismerve a helyzetet – a cesszacionisták közé soroltam, ami a legtöbb amerikai baptista közösséget jellemzi, főként a Déli Baptista Szövetséget, akik 1925-1940 között meghatározták a romániai baptista teológiát az ő tanáraik által.

Ennek a fázisnak a végén, amikor befejeztem az „Umblarea cu Dumnezeu, în unire cu Domnul Isus, sub călăuzirea Duhului Sfânt” (Az Istennel való járás, az Úr Jézussal való egységben, a Szent Lélek vezetése alatt), rájöttem, hogy jó néhány teológiai álláspont tisztázásra szorul, ezért írtam egy több mint 70 oldalnyi előszót „Bazele teologice ale vieții spirituale” (A lelki-élet teológiai alapjai). Itt is észrevehettétek volna, hogy hány területen változott meg a teológiám, de senki nem tett csupán még egy legkisebb megjegyzést sem.

2. A második fázis

    Megértettem, hogy Luther Mártontól kezdve a protestáns teológia a Római levélre épül (pontosabban, úgy tartják, hogy az „Evangélium” leredukálódik arra, amit Pál a Róma 3:1 – 5:2-ben ír). Én pedig meggyőződtem, hogy az „Evangélium” a négy Evangéliumban található, és úgy döntöttem, hogy az Úr Jézus tanításaira építsem teológiámat, ami ebben a négy evangéliumban található. Tudtommal, a modern korban senki nem próbálkozott ilyen lépéssel.

    Az eredmény egy új teológia. Hadd határozzam meg pontosabban, mit akarok mondani. Létezik „rendszeres teológia”és „biblika teológia”, melyek különböző tanulmányi témakörök. Én egy új teológiát hoztam létre, ami a négy evangéliumra alapozódik. Hadd mutassam be egy más megközelítéssel is. Luther Márton azt írja, hogy amit ő nyert a Római levélből indulva az a „kereszt teológiája”. Én pedig úgy tartom, hogy amit én nyertem az Úr Jézus tanításaiból kiindulva, az a Szentháromság teológiája és a Szentháromság Személyeivel való személyes kapcsolat, ahol nem olyan keresztyénséget célzok meg, ami az Úr Jézus áldozatában való hitben merül ki, hogy akik hisznek, üdvözüljenek, hanem olyan keresztyénséget, aminek a célja, olyan Isten fiak termelése, akik hasonlítanak Atyjukra.

    Nem fogom itt teológiám minden új elemét bemutatni, ehhez el kell olvasnotok legújabb könyvemet: „Bunătate – o teologie bazată pe învățăturile Domnului Isus Cristos” (Editura Cartea Creștină, 2010) (Jóság – az Úr Jézus Krisztus tanításaira alapozott teológia).

    Annyit szeretnék csak mondani, hogy szeretem az én Uramat, Jézus Krisztust, nem csak mint Megváltómat, hanem, mint Tanítómat is, mint Példaképemet és Vezetőmet az Isten Országa és a Sátán Birodalma és a gonosz szellemek között harcban. Az Úr Jézus tanításaira, és csak aztán az apostolokéra alapozott teológiámmal, az Atya Isten parancsának engedelmeskedtem, aki azt mondja Fiáról: „Őt hallgassátok”.

    Ahelyett, hogy azt mondjátok, hogy megváltoztattam a teológiámat, és ezáltal „elárultalak”, és ahelyett, hogy azt mondanátok, hogy következetlen és ingatlan ember vagyok, mi lenne, ha kis erőfeszítés által meglátnátok, hogy ezek alatt az évek alatt úttörő munkát végeztem, és új utakat nyitottam meg a teológiában?

    Mindenhasonló vállalkozás, vagy lépés, némelyekben felháborodást, megdöbbenést, ellenállást és ítélkezést eredményez. Ha a középkorban lennénk, ezek az emberek máglyán égetnének el! Másoknak azonban az Úr Jézus tanításaihoz való visszatérés, mint a gondolkodás, a teológia és az életvitel alapja, új isteni fény és valóságos újjáéledés lesz!

    3. A harmadik fázis

    Lányunk, Dóra, első gyermeke születése után allergiás lett a gluténre (ami a gabonafélék egyik fehérje alkotó része). Egy rettentően fájdalmas betegség. Évekig nem tudta honnét vannak ezek a nagy fájdalmak. A felfedezés, hogy azok az ételek okozzák, melyek búzalisztet tartalmaznak, nem sokat változtatott a helyzeten, mivel nincs kezelés erre az allergiára és bármennyire is óvakodik valaki a búzalisztet tartalmazó ételektől, mégis olykor követ el hibát és ismét előjönnek a borzasztó fájdalmak.

    Ez év szeptemberében, Dóra azt a gondolatot kapta az Úrtól, hogy hívja fel Nelu Demetert a Felix Fürdőről, ahol lakik (Dóra Portlandban, Oregon államban). Megbeszéltek egy lelkigondozási ülést szabadulás által való gyógyulás céljából, és a 3 órányi lelkigondozói beszélgetés után, Az Úr meggyógyította Dórát betegségéből. Elkezdett ismét kenyeret enni, és azóta egészséges és mintha kicserélték volna. Férje, Oliver Ghitea, aki orvos, nagyon megváltozott ő is felesége megtapasztalása, és Nelu Demeterrel való későbbi beszélgetések révén.

    Erről bővebben olvashattok majd a Dóra bizonyságtevésében.

    El tudjátok képzelni egy édesapa örömét, aki évekig nagy buzgósággal és sok fájdalommal imádkozott lánya gyógyulásáért és most látta annak gyógyulását és a változásokat az életében.

    A gyógyulás sokszintű személyes hatása mellett, több teológiai átgondoláshoz is vezetett. Mint, aki épp most, frissen írt egy teológiai kötetet az Úr Jézus tanításai alapján, ismét visszatértem ezekhez a tanításokhoz, ezúttal nagy figyelmet fordítva arra, amit az Úr Jézus a gonosz lelkekről, az ezektől való szabadulásról és a szabadulás által való gyógyulásról tanít. Ledöbbentett ezeknek a száma (!) és az, hogy eddig nem tulajdonítottam különösebb figyelmet ezeknek! Eddig figyelem nélkül átfutottam rajtuk, úgy tekintettem ezeket, mint ami kimondottan az első századra érvényes, nekünk azonban, modern korban élőknek nem relevánsak. Itt elismerem saját rövidlátásomat, amit a modern kor gondolkodásának köszönhetek, ami nem hisz a démonok létezésében, a szabadulásban és a szabadítás által való gyógyításban.

    Ami a legjobban meghökkentett, az, hogy egy keresztyén, újjászületett és Szentlélekkel teljes ember, gonosz lelkek uralma alá kerülhet, miattuk beteggé válhat és szüksége lehet a szabadítás által való gyógyításra. Ez a teológiámnak az a területe, ahol új és mély változások történtek. Végezetül azonban ez a változás is azért történt, mert visszatértem az alapokhoz, az Úr Jézus tanításaihoz és figyelembe vettem egy olyan területet, amit eddig teljesen figyelmen kívül hagytam.

    Még egyszer: „árulás” ez, vagy pedig az úttörői munkám egy másik aspektusa, mi által az Isten Fia tanításaira építek mindent?

    A nyelveken szólásról.

    Az imacsoport, amit Dóra elkezdett látogatni, még a gyógyulása előtt, egy karizmatikusakból álló csoport, akik nyelveken is beszélnek. Dóra sokat beszélt erről a csoportról, és egy bizonyos ponton úgy éreztem, hogy köztünk nem kell lenni semmilyen akadálynak, ezért elmeséltem, hogy én is megtapasztaltam a nyelveken szólást egy angliai karizmatikus csoport körében, még 1969-ben. Kevés időre Dóra részt vett egy különleges imaközösségben és ott megkapta ő is a nyelveken szólás ajándékát.

    Tudván, hogy ami Dórával történt nyilvánosságra kerül, úgy gondoltam, hogy meg kell tartanom egységünket, ezért Temesvárom nyilvánosságra hoztam, hogy én is beszéltem nyelveken.

    Ott, abban az angliai karizmatikus csoportban, én megvallottam egy bűnt, amit akkor követtem el, amikor távol voltam az Úrtól (1957-1967), egy bűnt, ami nagyon leterhelt. Ekkor jött az Úr Lelke új frissességgel életembe és ekkor beszéltem nyelveken. Ez egy nagy felszabadulás volt számomra, és annak az igazolása, hogy jó úton járok. Egy kis idő múlva elszakadtam ettől a karizmatikus csoporttól, és Oxfordba mentem tanulmányaim miatt.

    Még valamennyi ideig beszéltem nyelveken ez után az esemény után, az Úr azonban engem tanítónak alkotott, és mint minden ember, aki a tanítás ajándékával bír, arra vágyik, hogy megértsen dolgokat, még az Úrral való kapcsolat legmélyebb aspektusait is, hogy aztán másoknak el tudja magyarázni. Ahhoz, hogy másokat az Úrral való kapcsolatra vezessek, először nekem kell megérteni ezt a kapcsolatot. Éreztem a szükségét, hogy az elmémmel imádkozzam, és ezt téve és ebben teljes megelégedést lelve, fokozatosan nélkülözni kezdtem a nyelveken szólást, és az eltűnt.

    Megkérdeztétek, hogy miért nem beszéltem senkinek erről a megtapasztalásomról eddig. Mondjátok meg: kötelességem lett volna megtenni? A nyelveken szólás egy szigorúan személyes ajándék, amit a személyes életben kell gyakorolni. Miért kellett volna elmondanom, hogy megkaptam és egy rövid ideig gyakoroltam? Vagy talán elkülönültetek volna-e tőlem, ha elmondom?

    Mondhatok azonban valami mást. Lányunk meggyógyulása és megtapasztalása után, én is végig mentem azon a folyamaton, amin ő, azonban az Úrral való különleges személyes közösségben, és én is meggyógyultam különböző betegségekből.

    Hogy az Úr Nelu Demetert használta lányunk gyógyulásában, arra késztetett, hogy felkeressem és megértsem, milyen ajándékai vannak, és milyen szolgálatot végez az őrállók mozgalmában. Így fedeztem fel ezt a mozgalmat. Figyelmesen vizsgálva úgy a rendkívüli megújulási lehetőséget, amit ez a mozgalom képvisel, mint az Úr Jézus tanításaira való szükségességet, világosan megértettem, hogy az Úr épp erre a szolgálatra készített fel. Elmondhatom, hogy mindaz, amit megismertem az utóbbi hetekben Nelu Demeterről és az Őrállók Mozgalmáról meggyőzött, mi több, Isten intézte, hogy találkozzunk, és együtt munkálkodjunk.

    Némi magyarázattal szeretném megtoldani.

    Az őrállók öt évvel ezelőtt kezdték el a szabadulás által való gyógyulás, a Szent Lélekkel való betöltekezés és az Istennel való kapcsolat megújulásáról szóló mozgalmukat. Néhányan a mozgalom vezetői közül, másfél évvel ezelőtt látogattak Chris pásztorhoz, Afrikában! Mikor meglátták, hogy mi történik ott, akkor felujjongta: „de hát mi ezt már évek óta tesszük!” Ők tehát nem Afrikából hozták a mozgalom alapvető tanításait, sem a megnyilvánulási módjukat, még ha voltak is próbálkozások azok utánzására.

    Ugyanakkor úgy Nelu Peia, mint Ilie Popa kijelentették nemrégen különböző kiadványokban, hogy nem hívei a „jólét evangéliumának.” Nelu Demeter sem támogatja a jólét evangéliumát, úgy, ahogy azt Amerikában fogalmazták meg, még ha beszélt is, és ezután is beszélni fog arról a jólétről, amit a Szentírásban találunk az Úr Jézus ígéreteiben azok számára, akik Érte mindent elhagynak, hogy ő még ez életben anyagi javakban részesíti őket (mezők, házak, stb.), de üldöztetésben és örök életben is (Máté 19:29).

    Megkérdeztem egyszer Nelu Demetert, hogy híve-e a „Word of Faith” nevű amerikai mozgalomnak. Kérdőleg bámult rám, hogy: „Mi az?” Ez a dolog meggyőzött, hogy semmiképpen nem lehet az őrállók mozgalmát valamilyen külföldi mozgalomhoz kötni. Ez egy spontán módon alakult romániai mozgalom.

    Az őrállók mozgalma nem teológiai meghatározások alapján kezdődött, hanem a Szentlélek erején és gyakorlati vezetésén. Nelu Peia tanulmányozta a lelki ébredések történelmét, és arra a következtésre jutott, hogy leginkább a John Wesley (1703-1791) vezette lelki ébredéshez hasonlít leginkább ez a mostani mozgalom. Ugyanerre a következtetésre jutottam én is, és régóta beszélek a Wesley tanításaihoz való visszatérés szükségességéről, a teljes önátadás, a Szent Lélekkel való beteljesedés, és a teljes szentségben való életről, a szeretetben való teljességről.

    Következtetésként: teológiám gyökeres változása nem abban áll, hogy hiszem a Szentlélek természetfeletti ajándékainak napjainkban való működését, ezeket már rég óta híresztelem. Némely változásokra fentebb utaltam. Talán a legradikálisabb változás abban való hit, hogy a keresztyének, bűnös életbe való visszacsúszásuk által ismét a démonok uralma alá kerülnek, és szükségük van szabadulásra, gyógyulásra és Szentlélekkel való beteljesedésre. Vajon ez tévelygést jelent? Vajon „árulás” ez?

    A vitát az keltett, hogy az Őrállók mozgalmával azonosultam, legfőképp pedig Nelu Demeterrel. Úgy vélem, hogy ez a mozgalom, minden vitatott aspektusaival, nagy lehetőséget rejt a lelki ébredésre Romániában. Még nem vettem részt egyetlen alkalmaikon sem. Csak azt kérem tőletek, hogy adjatok időt arra nézve, hogy ezzel a mozgalommal együtt munkálkodjak és meg fogjátok látni, mit eredményez majd közös munkálkodásunk. „Gyümölcseiről ismerik meg a fát.” Adjatok időt gyümölcstermésre ennek a fának és akkor mindnyájunknak lesz ítélnivalónk. Én meg vagyok győződve, hogy ez Isten munkája!

    Különleges elismeréssel és szeretettel mindnyájatok iránt. És… imádkozzatok értünk!!

    Románul: itt.


    Advertisements

    One response to “IOSIF ȚON és az Őrállók (6)

    1. Pingback: IOSIF ȚON és az Őrállók (6) - Ziarul toateBlogurile.ro·

    Leave a Reply

    Fill in your details below or click an icon to log in:

    WordPress.com Logo

    You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

    Twitter picture

    You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

    Facebook photo

    You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

    Google+ photo

    You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

    Connecting to %s